Szín-fónia

A MET téli tárlata

MKISZ kiállítóterem, 2025 január 23.

Az alkémista kikeveri a színeket. Olykor új színekre bukkan, miként Christian Edelmann a porosz kék esetében. A színek mágiájában felfedezhető az eredetre való emlékezés; a nosztalgia a harmonia mundi iránt, mely az egy-fényből bontakozik ki, ahogy azt Szuhravardi neoplatonikus fénymetafizikájában láthatjuk. A szín és kvalitás nélküli/feletti fényből bontakoznak ki a szivárvány színei, miként Ezékiel víziójában is az isteni fényből bontakozik ki a színspektrum. Az Újtestamentumban, János Jelenéseiben az Isten manifesztációja a szivárvány, Dionüziosz Areopagitésznél is a színek teológiája egybekapcsolódik a fény teológiájával. A színek a teremtetlen isteni fény fátylai, melyek már megjelenhetnek a teremtésben és szimbolikájukban utánozzák az égi fényminőségeket. A keleti orthodoxiában tovább él a fotizmusok hagyománya, teológiai szinten is. Szuhravardinál az egész teremtés a fény – és ezen keresztül a színek – gradációja minden egyes létfokozat a kövektől az angyalokig. A beavatási fokozatok minőségei is a színekhez kapcsolódnak. Mindkettőjüknél az angyalok fokozataiban látható a fény első törése színekké; innen ered a színszimbolika. Areopagitésznél az egyház színszimbolikája követi az angyali rendek színeit, később, Eckhart mesternél, amikor Isten megérinti a lelket, a lélek átszíneződik, miként az alkémisták szó szerinti beavatásakor/keresztelésekor. Minden a tingálás, az átszínezés. Jacob Böhme Isten hét szellemének színéről beszél, analógiában a hét planéta színeivel, Aurórájában részletesen beszámol az angyalok imaginális víziójáról. Mindemellett megemlíthetjük még a klasszikus szignatúra-tant is, melynek késői képviselője Swedenborg, akinél ismét felfedezhetjük a szín metafizikájának részletes bemutatását. Oetinger is részletesen beszél a biblikus színszimbolikáról; munkássága – Baaderrel egyetemben – Hegelre, Schellingre is nagy hatással lesz. Végül megemlítem Goethét, aki már a modern gondolkozás bifurkatív határán állt, így munkássága, színelmélete is már halovány visszfénye az eredeti vízionárius hagyománynak, Fautsja egyszerre luciferi és ahrimáni, de ezzel együtt – vagy éppen ezért – nagyhatású akár Steineren keresztül is.

Megpróbálok kiemelni – a teljesség igénye nélkül – néhány művészt és művet a Magyar Elektrográfiai Társaság téli tárlatából. Ázbej Kritóf Kaleidoszkópikus víziója mandalaszerű kompozíciójával és címével is utal a teljesség-képzetre, Bátai Sándor Földírás-dobozai a lírai archaizmus jegyében állnak. Bodor Anikó a fény prizma-törésével operál, míg Bózsa Evelin festészeti hatásra törekedve dinamikusan egybemossa a látványt. Detvay Jenő az én digitális reflexióját kutatja, Enyedi Zsuzsanna az ég-képben látja meg a krisztusi minőséget. Gábos József a fény tükröződéseit használja munkájában; Gyenes Zsolt videójában a digitális és analóg jelhagyást együttesen használja. HAász Ágnes a klasszikus elektrográfia legnemesebb hagyományaira épít, míg Horkay István Bálint Endrének állít stílszerű emléket. Kádár Katalin a tőle megszokott lehelet-finomságú módon nyúl az anyaghoz, Károly-Zöld Gyöngyi a kép geometrikus-grafikus átalakításával él. A Botos Péter-Kelle Antal Arformer-duó a high-tech installáció eszközeivel a művészet határait kutatja, míg Koffán Károly – tőle megszokott módon – szigorú geometrikus rendszerben gondolkozik. Láng Eszter a véletlent használja fel a tudatos képkészítés/képépítkezés alapjául. Lieber Erzsébet a klasszikus avantgárd fotográfia és a számítógépes eszközök együttes használatával dolgozik. Lisányi Endre a hagyományos absztrakt művészetet próbálja újragondolni, míg Lux Antal sajátos nyelvezetét bővíti. Mayer Éva érzékeny városkép-kéz-képe emblematikus hatást kelt, Mengyán András közvetlenül a szín- és fénytörést teszi meg témájának. Paczona Márta a virtuális dimenziókba enged betekintést, Ovidiu Petca pedig a kvantumterek világába vezet be minket. Petőcz András a jelírás és képzőművészeti nyomhagyás köztesén mozog, Péter Ágnes természeti motívumokkal dolgozik digitális nyelven. Stark István az utóbbi években készült nagyszabású sorozata egyik darabjával szerepel. Szirmai Zsanett a fraktálok birodalmába vezet bennünket. Tellér Mária a romantikus tájképzetek világát idézi meg művével, Paul ter Wal az ég és föld relációját kutatja munkájában. Vasvári László Madách Az ember tragédiáját használja kiindulópontul, régi kozmológiai ábrákra emlékeztető műveivel. Jómagam Photismos című videómmal reflektálok a neoplatonikus fénymetafizikára és színteológiára.

Elmondhatjuk, hogy a Magyar Elektrográfiai Társaság magas színvonalú kiállításai hosszú sorában a mostani bemutatkozás is méltó helyet foglal el. Ezzel a kiállítást megnyitom.

Kecskés Péter

Kiállítók művészek névsora:

Albert Judit, Ázbej Kristóf, , Barti Magdolna, Bátai Sándor, Bodor Anikó, Bózsa Evelin (NL), Büki Zsuzsanna, Czeizel Balázs, Beaty Czető, Csízy László, Daradics Árpád, Dávid Vera, Detvay Jenő, Enyedi Zsuzsanna, F. Farkas Tamás, Füleky Adrienn, Gábor Éva Mária, Gábos József, HAász Ágnes, Herendi Péter, Hernádi Paula, Juhász Dorina, Kádár Katalin, Kántor József, Károly-Zöld Gyöngyi, Kelecsényi Csilla, Kemény György, Kipp Eva (NL), Koffán Károly ifj., Krnács Ágota Karola, Láng Eszter, ,Lieber Erzsébet, Lisányi Endre, Lonovics László, Lux Antal (D), Mayer Éva, Mengyán András, Neuberger Gizella, Paczona Márta, Petca Ovidiu (RO), Petőcz András, Péter Ágnes, Repászki Ferenc, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina, Stark István, Szirmay Zsanett, Szöllőssy Enikő, Tellér Mária, ter Wal, Paul (NL), Tooth Gábor Andor / TGA, Vass Tibor, Vasvári László Sándor, Zséger Olivia

Videók: Gergely Nóra, Gyenes Zsolt, Kecskés Péter, Kelle Antal Artformer – Botos Péter, Koroknai Zsolt, Spitzer Fruzsina

Objektek: Bálint Bertalan, Németh Konkrét Gábor