A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

Tisztelettel meghívja Önt a

PARLANDO

 című interdiszciplináris kiállítás megnyitójára

2023. szeptember 13-án, szerdán, 17 órára.

A kiállítást köszönti: Simonffy Márta elnök, MKISZ

                                 Nemcsics Ákos festőművész

A kiállítást megnyitja: Ruzsa Dénes képzőművész, médiateoretikus

Helyszín: 1061 Andrássy út 6.

A kiállítás megtekinthető 2023.10.08-ig.

Parlando

A Parlando című tárlat a tematikák és a médiumok sokszínűségét vonultatja fel. Ünnepli a művészetet, mint univerzális nyelvet, veleszületett kommunikatív erejét és a médiumok sokféleségét. Kötetlen párbeszédek az alkotók és a nézők között.

A geometrikus absztrakció világába vezet Dévényi János festménysorozata. A legalapvetőbb geometrikus formák síkba helyezésével, színes négyszögeken keresztül mutatja be az ókori filozófiai alapelemeket. Az egymásba érő négyszögek színei jelzik, hogy melyik elem tartozik hozzájuk. Láthatjuk a Föld, a Levegő, a Tűz és a Víz szürkeárnyalatos változatát is, amelyek visszafogottabb hangulatot közvetítenek. Ürmös Péter plexi lapokon elhelyezett rétegek és vonalak segítségével a mélység érzetét kelti. Címében, Posztkubista multiplikáció is utal az inspiráló képzőművészeti stílusra. A plexire felvitt alapforma hátoldalán elhelyezett tükör vagy tükröződő felület megsokszorozza a mintázatokat, sőt a néző arcképe is belefoglalódik a kompozícióba.

Nemcsics Ákos festménye absztrakt kompozíció, központi eleme a négyzet, melyet négy háromszög alkot. A festmény színeit a sárga és a narancssárga intenzív árnyalatai alkotják. Struktúrája letisztult és minimalista. Munkái sorozatot alkotnak, melyekben a természet, a filozófia és geometria törvényei kerülnek párbeszédbe.

Nagy Angéla munkájának is központi eleme egy négyzet, amelyből több ablak motívum bontakozik ki. Geometrikus struktúrájú alkotása precíz és letisztult. Rendezettsége és a szigorú formái kontrasztban állnak a rejtélyességével. A világra nyitott ablakok mintha valóságos térbe vezetnének, miközben a sík felületek a mélység hatását keltik.

Ézsiás István elektronikus eszközök külső műanyag borításait használja fel kompozíciója megépítéséhez. Az elektronikus eszközök külső borításai váratlan formákba rendeződnek és váratlan szögekben találkoznak. A kompozíció a néző szemszögétől függően változik, bizonyos nézőpontokból emlékeztethet állatfigurára, robotra vagy futurisztikus épületre.

Több kiállított alkotás esetében kiemelkedő szerepet játszanak a vallási szimbólumok. Láng Eszter számítógépes grafikáján a debreceni zsinagógát, rózsaablakot, Dávid-csillagot látunk. Az alapot héber szövegtöredékek és kaleidoszkóp-szerű mintázatok alkotják. A kép egyedi atmoszférája a szépia és arany árnyalatok harmóniájából születik. A hosszúkás kompozíció a néző tekintetét a földi dolgoktól az égiek felé vezeti.

Rainer Péter fotómontázsávalhidat képez ég és föld között,Jákob lajtorjájának szimbolikája is felsejlik a képen. A létra legfelső foka keresztet formáz, a létra oldalára pedig magyar nemzeti színű szárnyakat helyez.

Gábor Éva Mária animációjában Pilinszky János Mielőtt című versének középső versszakát használja mottóként. A 3D displayer körében megjelenik Krisztus keresztre feszített alakja, aki a filmidő alatt áttűnik a modern, rohanó világba: „sokaságban senki se keresi egymást”. A forgó LED-karok segítségével működő mozgóképes médium különlegessége, hogy nem jeleníti meg a fekete színt. Ennek köszönhető, hogy a fényobjekt nem pusztán sík felületként létezik a galéria terében, hanem kölcsönhatásba lép a környezettel, továbbá utal arra is, hogy a keresztény ikonográfia általában kerüli a fekete szín használatát.  

Szende Árpád szülei síremlékéről készített fotóit mutatja be. A Halottak napjáról és a sírelmékről szóló írásának bevezetőjében felhívja a figyelmet a síremlék latin nyelvű feliratára: – „Ma nekem, holnap neked!”, amely az élet múlandóságára hívja fel a figyelmet.

Nagy Imre Gyula alkotása három különböző méretű kört formáz, amelyek mindegyike eltérő textúrával és vizuális jellemzőkkel rendelkezik. A körök égitestekre, csillagtérképekre és különböző égi jelenségekre emlékeztetnek; az univerzum szépségének és bonyolultságának metaforái. A kifinomult kompozíció hol összekapcsolja, hol elválasztja egymástól az egyedi világokat. A félkörök és körcikkelyek mozgása az idő változását sugallja, az események, jelenségek és ciklusok gyors egymásutániságát.

A kör a kiállítás egyik leggyakrabban felbukkanó motívuma, ide kapcsolódik Somorjai László éremművész munkássága is. Az érmek világában évszázadokon keresztül a klasszikus bronz anyag uralta a színteret. Somorjai azonban nem elégszik meg a hagyományokkal, és szívesen kísérletezik a modern kor mesterséges anyagaival is, például a műgyantával. Ezzel az anyagkombinációval egyedi kontrasztot teremt, a fény és az árnyék között. Bárány Terézia festményének középpontjában egy teljes kör látható, amit két félkör vesz körül. Egy kényes egyensúlyi állapot fenntartása ez, amikor a két alakzat nagysága, szorítása nem roppantja össze a kicsit: egy Ritka pillanat.Szentpéteri Tibor objektje egyszerre terjeszkedő és magába húzódó jellegű; a változás és a ciklikusság ábrázolására is utalhat.

A humor is megjelenik Homolya Gábor és Kis Sándor Lajos műveiben. Homolya Gábor Légyszámellenőrzést tart, légycsapóval látja el a nézőt, aki a saját kezébe veheti, meghatározhatja a szárnyas jószágok lét/légyszámát. Homolya azt is jelzi, hol lehet a leghatásosabban felemelni az eszközt. A Futózápor után Kis Sándor Lajos vacsorameghívására megyünk, ahol a menü Csukafarhát és Emuszárnyvég. Garantált ínyencségek. 

Németh Géza a következő évszázadba vezet minket, az emberiség jövőjének kérdései merülnek fel. Nem tudhatjuk, hogy az önmagában álló oszlop egy kihalt civilizáció mementója (oszlop a Stonehenge-ből) vagy egy új jövő alapja. A művész kérdésekkel teli jövőképet fest: lehetőségek és fenyegetések dichotómiáját.

Maczkó Erzsébet munkájában színes absztrakt mintákon keresztül jeleníti meg a fénysugarak tükröződését a vízen. Számos asszociációt indít el: gondolhatunk hőtérképre, felszín alatti algavirágzásra, fluoreszkáló vízalatti növényekre, vízbe tekintő emberek elmosódott arcára. Az alkotásban színes pixelek és formák olvadnak össze vagy mosódnak el, sugallva, hogy a digitális világ motívumaiból indul ki.

A város mint táj megjelenik. Koppány Attila éjszakai várost ábrázoló festményén. A város épületei hol sziluettekként, hol dinamikus egyenesekként tűnnek fel. Az alkotás geometriai struktúrája a város dinamizmusát és modernitását hangsúlyozza. A telihold motívuma a festmény kulcsfontosságú eleme.

Kelle Antal Artformer Helyezkedés című műve a holdfázisokat idézi emlékezetbe. A rozsdás Holdfelszín a Holdfogyatkozások szerint van „felszeletelve”. Ugyanakkor az alkotó munkássága nagyban épít az emberi érzések és a társadalmi kapcsolatok elemzésére, a geometrikus absztrakción keresztül is ezeket vizsgálja. Ebben az értelemben a Helyezkedés köre és annak kimetszései emberi sorsok szimbóluma is lehet, ahol a kör a teljességre utal, amelynek elérése csak a körcikkelyek mozgatásával lehetséges.

A kiállítás címe, hívószava a „Parlando” arra emlékeztet minket, hogy a művészet szabad és kötetlen párbeszéd is, folyamatos interakció az alkotó és a néző, a múlt és a jelen, valamint az egyén és a társadalom között. Éppen e kötetlen párbeszéddel nyűgöz le, inspirál és emlékeztet minket a művészi kifejezés erejére.

Ruzsa Dénes

https://tervlap.hu/cikk-nezet/parlando