Magén István: Emberhalászat (Elbeszélések)
A/5, kartonált, 120 oldal, ára: 2730 Ft
ISBN 978-615-5500-46-6
A Magén István novellák víziós, fikciós, olykor groteszk látomások felé – is – kanyarodnak, beleolvadva a kortárs világirodalom fantasztikum-látomásaiba. De olyan emlékezetesen egyedi logikát működtető epika ez, amely párját ritkítja. A folyók nem bűnösök, a természet önmagában nem gonosz, de a logikájukkal is kínzó kérdések bárhol, bármikor feltehetőek. Ha az ember halra halászik – mi történik, amikor a hal embert „halászhat”… (Mint a kötet címadó novellájában, az Emberhalászatban.)
A groteszk kérdésfelvetések vonalán kanyargó epikus elbeszélés egészen különösen izgalmas és fordulatos. Mintha ezek a novellák a holokausztot túlélők generációs életérzésének kései hullámverései lennének. Meglepő őszinteségű, fontos kötet, miként a szerző előző kötete, az Isten a fegyvergolyóban című regény.
Magén István
(1950, Budapest), ismert képzőművész, rendszeres publicisztikai tevékenysége mellett elbeszéléseket közölt, könyveket illusztrált. Szépprózai munkáinak közreadását az Isten a fegyvergolyóban című regénnyel kezdte a PONT Kiadó 2014-ben. A regénybeli öregember, Antal túlélő, egyike azoknak, akiket 1944-ben a Dunába lőttek, de egy jégtáblába kapaszkodva megmenekül, partot ér, majdnem-halálát túléli, az csak hetven évvel később következik be.
Az előző kötet, az emlékezetes Magén-regény, az ISTEN A FEGYVERGOLYÓBAN az emberi személyesség „hitelességi fokára leszállított” történelmi zavart, lelki, mentális kavarodást ábrázolja.
Ebben a közegben a köznapi élet vád és indulat nélkül folyik „tovább”, akár a „vétlen” Duna.
Antal, akit egész életén végigkísért az utána lőtt golyó, úgy hal meg öregemberként, mint akit el is ért az a hajdan kilőtt golyó. A gyilkosságot a természetes halálba oldja Magén Istvánnak a magyar epikus próza legjobb színvonalán megírt, mellbeverően erőteljes regénye, az Isten a fegyvergolyóban.
200 n
A groteszk kérdésfelvetések vonalán kanyargó elbeszélések egészen különös, izgalmas és fordulatos víziókba torkollnak (nem az ember halászik, hanem a hal „emberészik”) – sokkoló, emlékezetes logikával.