Az ékszer metamorfózisa

A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége kortárs magyar ékszerkiállítása a Brüsszeli Magyar Intézetben
2017.05.31.-07.05.

Kiállító művészek:
Abaffy Klára, Ádám Krisztián, Bartl Dóra, Dávid Attila Norbert, Edőcs Márta, László, Gaál Gyöngyvér, Gera Noémi, Hajdu László, Huber Kinga, Jermakov Kati, Kaintz Regina, Kecskés Orsolya, Király Fanni, Majoros Katalin, Marosi László, Rékasy Bálint, Rékasy Levente, Rozsnyay Béla, Schuszter István, Stomfai Krisztina, Szalay Edit, Tóth Zoltán, Varga Viktor, Váradi Bence, Vékony Fanni, Zidarics Ilona

Az eseményt köszönti:
Vitézy Zsófia a Brüsszeli Magyar Intézet igazgatója
Gaëlle Cornut, a WCC-BF – World Crafts Council – Belgique Francophone igazgatója
megnyitja: Tóth Zoltán Ferenczy-díjas ékszertervező

Tisztelt Vendégeink, Vendéglátóink, Érdeklődők és ha érdeklődnek, akkor már szinte a Barátaink! Nagyon örülünk, hogy eljöttek és megnézik a kiállításunkat. A kiállítás címe: „Az ékszer metamorfózisa”.

Az ékszer szó hallatán mindenki képzeletében, emlékeiben megjelenik egy tárgy és mindenki pontosan tudja, mit is jelöl ez a szó. Mégis azt hiszem, nem árthat – és ígérem nem leszek hosszú – egy kicsit beszélni az ékszerről és annak metamorfózisáról.

Az első kérdés: „Mit keres az ékszer a kiállítási vitrinekben?”

Az ékszer az 50-es évekig csak az ékszerszalonok polcain volt jelen és szinte kizárólag a benne lévő drága és nemes anyagok értékét hordozta. Szerepe, funkciója elsősorban az ékítés és a gazdagság kifejezése volt. Bár tisztelték a benne rejlő szaktudást, mégsem beszéltek úgy a készítőről, tervezőről, mint meghatározó szereplő. Sőt, ha a körülmények (divat, anyagi, gazdasági helyzet stb.) úgy alakultak, a tárgyat egyszerűen beolvasztották és jobb esetben új ékszer született.

A következő kérdés „Milyen az ékszer metamorfózisa?

Az ékszer metamorfózisa a már említett 50-es években kezdődött Nyugat-Európában, amikor az ékszerek megjelentek kiállítások tárgyaiként, mert néhány klasszikus ékszerész tudású alkotó és újító képzőművész felfigyelt az ékszer különleges helyzetére. Ez a különleges helyzet az ékszer emberhez való viszonyában rejlik. Az ékszer mindig valamilyen kapcsolatban van az emberi testtel – persze ez a mostani helyzet egy kivétel. Tervezésekor mindig figyelembe kell venni a helyét, viselkedését, mozgását stb. Ezt a különleges tulajdonságot kezdték el vizsgálni a műfaj megteremtői. Ez a folyamat az, aminek az eredményeit ma általában „contemporary jewellery” néven emlegetjük. A tárgyak azon kívül, hogy valamilyen formai, gondolati pluszt tartalmaznak – legalábbis ez az alkotói szándék – mindig köthetők egy művészhez, tervezőhöz.

Ebben az időszakban Magyarország jelentősen elszigeteltségben élt, a nemesfémek használata pedig szigorúan ellenőrzött állami monopólium volt. Kísérletezésnek, játéknak, pláne művészetnek nem volt helye. Maradtak a nem túl értékes színesfémek, egyéb, úgynevezett nem nemes anyagok… Mivel az iparművészek nem dolgozhattak nemesfémmel, az általuk tervezett ékszer presztizse is csökkent. Az ékszerművészet a perifériára szorult, illetve alig láthatóan létezett. Valamikor a rendszerváltás környékén kezdett változni a helyzet, amikor megnyíltak a határok és értesülhettünk a világ művészeti életének állásáról, ill. a magyar iparművészek is hozzáférhettek nemesfémekhez.

A metamorfózis pedig azóta is folytatódik és ez a kiállítás azon túl, hogy bemutatja a magyarországi ékszerművészet pillanatnyi helyzetét, figyelmesen szemlélve megmutatja a különböző generációk, iskolák, alkotók különböző szemléletmódját is.

Az előző mondatban elhangzott egy szó, ami kapcsolódik ahhoz a kicsit személyesebb részhez, ami most következik. Ez a szó pedig a „figyelmesen”. Azt hiszem, a legtöbb ékszertervező – én legalább is mindenképpen – azt szeretné, ha az ékszereiket figyelmesen néznék meg és megpróbálnának azokkal valamilyen gondolati viszonyt kialakítani. A legtöbb tárgy hordoz valamit, ami elindít egy történetet, felidéz emlékeket, behúz a saját világába.

Erre a kellemes gondolati utazásra hívjuk önöket és kérjük, nézzék meg figyelmesen a kiállított ékszereket!

Tóth Zoltán