ANYAGOK – FORMÁK – ÉKSZEREK

Amikor belépünk a Szombathelyi Képtár kiállítóterébe, akkor vitrineket, posztamenseket, színeket látunk, anyagokat érzékelünk és formákat. Aztán körbe tekintve tablókat veszünk észre, amelyek, mint a zászlók jeleznek nekünk – ékszerfotók mutatják magukat a nagy ÖREGEK munkáiról, akik már csak a képen látható tárgyaikkal lehetnek közöttünk. Így közösen ünnepelhetjük a bennünket összekötő szenvedélyt, hogy teremtsünk olyan ékszert, tárgyba rejtett gondolatot, amit valaki, bárki, egy másik ember boldogan viselhet. Mert többnek, szebbnek érzi vele magát ezzel, vagy pontosan ezzel az ékszerrel érzi önazonosnak a megjelenését a világban.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége – mely az ötvös biennálék szervezője is – kezdeményezte ezt a formabontó, nagy ékszerkiállítást.

Simonffy Márta, a kiállítás kurátora az alábbi felhívással élt a művészek felé: „A kiállítás tematikája teret és lehetőséget biztosít az egyedi, hagyományos és szokatlan anyagok, formák megjelenítésére az ékszer területén. Nyitott az új matériák használatára, sokszínűségére, az érzések, érzelmek láttatására. A felhívás társterületeket is vindikálni szeretne az ékszer tárgyi megfogalmazására, megvalósítására. „

Ez a felhívás az ANYAGOK-FORMÁK-ÉKSZEREK című kiállításra nagy szabadságot adott a jelentkező művészek számára, hiszen a képzőművészet és iparművészet bármely területéről várta a hagyományos és formabontó megoldásokkal és anyagokkal elképzelt, újra/ és tovább gondolt ékszereket, ékszerkollekciókat, ékszer-objekteket.

72 művész küldte el alkotásait. Ezeket – mintegy 360 művet – láthatjuk a kiállítótérben. A különféle művészeti ágak gondolkodásmódja mutatkozik meg itt. Megismerhetjük, hogy ki mit gondol az ékszerről, és hogyan formálja mindezt a textil, kerámia, porcelán, üveg, fém és megannyi más anyag segítségével.

Nem szeretném (és nem is az én dolgom) felsorolni egyenként az alkotókat és munkáikat, a tárgyak személyes befogadása sokkal izgalmasabb.

Ha az ékszerre gondolunk, akkor az ötvösök által készített, nemesfém, drágakő jelenik meg talán előttünk legelőször, és ha ilyet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy ötvös készítette. A mai kiállításunkon talán az a legnagyszerűbb és legelgondolkodtatóbb, hogy szinte minden művészeti ág és alkotási mód, anyag előkerül.

Mi is az ékszer?  Egy ék, amit testünkön, öltözékünkön viselünk. Az emberiség kezdete óta jelen van, és mindig az épp rendelkezésre álló anyagokból dolgozik a művész.

Az ékszerrel közölni akarunk a külvilággal valami fontosat, a szépségről, a gondolatainkról, a hitről, a rangról, a gazdagságról, az ünnepről, életről, halálról, vagy minderre reagálva kritikát fogalmazunk meg, vagy csak egyszerűen feldíszítjük magunkat.

Láthatunk hagyományos ötvös technikával alkotott ékszereket és hagyományos ékszereket melyek anyagukban és a technikában különböznek. és ékszereket melyeket a játék a humor vezérelt. Megcsodálhatjuk az anyagok kavalkádját.

Jó látni a különféle gondolatok és anyagok együtteséből összeálló alkotásokat, és itt ma ebben a térben tényleg ékszerekkel találkozhatunk, választhatunk magunknak kedvenceket, gondolkodhatunk róla, hogy melyik mit mesél a világról, beszélgethetünk róluk és olykor velük.

Veres Éva

ötvösművész