A BOSCH+BOSCH CSOPORT ÉS A VAJDASÁGI NEOAVANTGÁRD MOZGALOM

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt A BOSCH+BOSCH CSOPORT ÉS A VAJDASÁGI NEOAVANTGÁRD MOZGALOM című kiállítás megnyitójára 2019. szeptember 12-én, csütörtökön 18 órára.

Köszöntő: FABÉNYI Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója

A kiállítást megnyitja Boris BUDEN filozófus

Kurátor: Dorotea FOTIVEC,SZOMBATHY Bálint
Koncepció: Marinko SUDAC

Kiállító művészek:

BOSCH+BOSCH csoport
CSERNIK Attila, KEREKES László, LADIK Katalin, Slavko MATKOVIĆ, SZALMA László SZOMBATHY Bálint, Ante VUKOV

KÔD Csoport
Vladimir KOPICL, Mirko RADOJIČIĆ, Slobodan TIŠMA, Peđa VRANEŠEVIĆ, Slavko BOGDANOVIĆ,

Bogdanka POZNANOVIĆ, PETRIK Pál, ÁCS József

Verbumprogram

A kiállítás 2019. november 17-ig tekinthető meg.

A Bosch+Bosch csoportot 1969. augusztus 27-én, éppen 50 esztendeje alapította néhány szabadkai fiatal alkotó. A kollektíva időrendileg a második ilyen szerveződés volt az egykori Jugoszláviában. Lényeges mozzanat, hogy a nagyobb kulturális és művészeti központokon kívül, az országnak ama peremvidékén jött létre, amelyben kimutatható volt a két világháború közötti magyar aktivizmus hatása (Kassák Lajos, Barta Sándor). A csoport tagjainak nagy része magyar származású volt (Csernik Attila, Ladik Katalin, Kerekes László, Szalma László, Szombathy Bálint), de a délszláv anyanyelvű tagok is jól beszélték a magyart (Slavko Matković, Ante Vukov).

Munkálkodásuk folyamán a Bosch+Bosch csoport tagjai szerteágazó képzőművészeti – és részben szépirodalmi – tevékenységet fejtettek ki, olyan művészeti és műfaji határterületeken mozogtak, melyeket nyelvi és fogalmi értelemben tágítani igyekeztek. Már közvetlenül önszerveződésük létrejötte után hátat fordítottak a hagyományos alkotói kifejezésmódnak, merészen és elszántan fordulva a nemzetközi művészet időszerű paradigmái felé. A kisvárosi lét, a határsáv furcsán beszűkült világa és az intézményi infrastruktúra hiánya nem tette számukra lehetővé a nagy nemzetközi kifutást, a jugoszláv „új művészeti gyakorlatban” azonban történetileg fontos nyomot hagytak. A kollektíva felbomlását követő években, évtizedekben néhányan közülük a korszak jelentős nemzetközi egyéniségeivé érlelődtek (Ladik Katalin, Szombathy Bálint).

A csoport munkásságának egy jelentős része az elmúlt években integrálódott a magyar művészettörténetbe, eddig azonban csak részleteiben ismerhette meg a szakmai közönség.

A kiállításon bemutatjuk még a korai 70-es években Újvidéken tevékenykedő Kôd és a (Ǝ neoavantgárd csoportok munkáit is.

A kiállítás a zágrábi Avantgárd Művészeti Kutatóintézet és a Marinko Sudac Collection együttműködésével valósul meg.